Asztrológia az egykori Babilonban és Egyiptomban

Különböző ásatásoknak köszönhetően kerültek elő bizonyítékként olyan agyagtáblák, melyek szerint az asztrológia Mezopotámiából ered még időszámításunk előtti időszakból. Az Ekliptikát 360 fokra osztották fel és a csillagokat csillagképekbe sorolták. Már i.e. VI. században is ismerték a bolygók mozgási idejét és már használták az Effemeridát is, mely a napi bolygóállásokat tartalmazza. Királyi palota mellé és szinte minden nagyobb város temploma mellé építettek csillagvizsgálót, és az ott dolgozó asztrológusoknak kötelességük volt kéthetente értesíteni az uralkodót a fontosabb észleléseikről. Az asztrológiának nemcsak Babilonban, de Egyiptomban is vallási jellege volt, királyi tudománynak tartották, és csak a „beavatottak”, az arra méltóak, legfőképp papok, orvosok  foglalkozhattak asztrológiával. Akkoriban kötelező tantárgy volt az iskolában is az asztrológia.
 
Asztrológia görög és római múltja

Az első görög horoszkópot sziklába vésték, ami I. Antiokhosz számára készült a trónra lépésének idejére vonatkozóan. Platón és Pythagoras azt tanították, hogy az emberi sors irányítói a csillagok, amik hatnak a Földön élő anyagi lényekre.
Rómában Julius Caesar rendületlenül hitt az asztrológiában, ekkortájt a római császárok idejében az asztrológia az általános műveltséghez tartozott, egyszinten tartották az orvos és természettudománnyal és a politikával is. Az asztrológia fénykora Rómában Konstantin (323-337) uralkodása alá tehető. Szinte az összes római császár tisztában volt saját sorsával és halála körülményeivel is.
 
Arisztotelész is, de tanítója Platón is meggyőződéssel állította, hogy a csillagok a maguk törvényeik alapján uralják sorsunkat és mint akkortájt a legtöbb tudós, az asztrológiát a legelőkelőbb tudománynak tartották. Még Dante is elismerte a csillagok hatását az emberre.
 
Villanuovai Arnold (1240-1313) nevéhez fűződik az a mai napig is ismeretes tétel, melyet az orvoslásban is elismernek és jobb helyeken alkalmaznak is, hogy nem szabad azt a testrészt gyógykezelni, operálni, fémmel érinteni, melynek megfelelő zodiákus jegyében áll a Hold.
 
A pápák közül is sokan pártfogói lettek az asztrológiának, sokan udvari asztrológust alkalmaztak, II. Gyula pl. koronázásának napját asztrológiai előrejelzés segítségével határozta meg.
 
Gauricius Lukácsot, mint udvari asztrológust püspökké nevezték ki, ő volt aki kiszámította pontosan II. Henrik király halálának pontos idejét és körülményét is. III. Pál semmit nem tett anélkül, hogy ne kérdezte volna meg asztrológusát.
Regiomontanus, Müller János regensburgi tudós és püspök gyógyította meg Mátyás királyt, aki olyan ismeretlen betegségben szenvedett, melyet gyógyítani sem, felismerni  nem tudtak az orvosok. Ekkor Müller János híres asztrológus találta meg a bajt és annak megfelelő kezelési módszerét, melynek köszönhetően a magyar király felgyógyult és méltóképp jutalmazta udvari asztrológusát. 

 

 

 

 

 

Forás: Dr. Dubravszky László: A tradicionális asztrológia tankönyve